Tartuffe - olvasónapló

Ebből a darabból tartottam a referátumomat. Azt az anyagot fogom feltölteni, amit órán adtam elő, valamint kiegészítem majd néhány dologgal.

 

Moliére a klasszicista dráma egyik legnagyobb képviselője. A Tartuffe szinte mindenki számára ismert, hiszen középiskolai kötelező olvasmány, és sokaknál érettségi tétel is.

Életrajzi érdekesség, hogy Moliére a Képzelt beteg című drámájának előadásán halt meg. Ő volt az igazi beteg, még is részt vett az előadáson.

A Tartuffe-ben megfigyelhető a hármas egység, vagyis rövid idő alatt, kevés helyszínen, kevés szereplővel játszódik a cselekmény. Az idő nem több két napnál – az elsőn megismerjük a család véleményét Tartuffe-ről, és fordítva -, a mű helyszínéül Orgon és családjának háza szolgál. A cselekménye pedig Tartuffe és Orgon alakja köré szerveződik.

A mű klasszicista vonása az is, hogy az általános emberit és az időtlent akarja megragadni; a rendet, a mértéktartást hirdeti

A mű ismertté válása után Tartuffe neve eggyé vált a csalók, az álszentek alakjával.

A dráma egy család életét felforgató csalóról szól, ő a címszereplő. Műfaját tekintve komédia, a komikum a szereplők hiányosságainak felfedésén alapul. Érték, vagy értékhiány lepleződik le, ezt pedig a kinevettetés eszközével éri el az író. A komikum lehet helyzet, illetve jellemkomikum. Helyzetkomikum például a jelenet, mikor Orgon az asztal alatt rejtőzik, amikor Tartuffe Elmirának udvarol, házasságtörésre akarja csábítani.

Szerkezetét tekintve a mű első felvonása az expozíció, ebben ismerjük meg a szereplőket. A bonyodalom a második felvonásban veszi kezdetét, mikor Orgon bejelenti, hogy Mariane Tartuffe felesége lesz. A tetőpont az iratokkal teli kazetta átadása a rendőrségnek. A feszültség akkor teljesedik ki, mikor Valér a letartóztatási parancs hírét hozza. A megoldás Tartuffe letartóztatása, aki valójában álnéven bujdosó szélhámos.

Nincsenek tartuffe-ök orgonok nélkül.

Szereplők:

·        Tartuffe: nincstelen, csaló, meglopja a családot

·        Orgon: nagyon hiszékeny, de ugyanakkor jószívű is
            Tartuffe szenvedélyes pártfogója

·        Elmira: tudatlan
             Moliére legnemesebb nőalakja
             Orgon 2. felesége

·        Damis: sértett fiatalember

·        Pernelle asszony: elegáns dáma, hiszékeny
                             Tartuffe elfogult pártfogója

·        Cléante: Elmira testvére, szívesen ad tanácsokat

·        Valér: Mariane kedvese

·        Dorine: társalkodónő
             bizalmas viszonyban van a családdal

·        Lojális úr: hivatalnok

·        Mariane: Valér menyasszonya, de Tartuffe-höz akarják hozzáadni

Pernelle asszony vádjai:

·        Dorine: nagyszájú komorna, túl pimasz, sokat enged meg magának

·        Damis: ostoba, léhűtő, mákvirág, csak keseríti az apját és annak életét

·        Mariane: jámbor, de titokban csúf dolgokat művel

·        Elmira: helytelen a viselkedése, tékozol; úgy öltözik, akár egy hercegkisasszony

·        Cléante: rossz elveket vall az életről

Pernelle asszony nem látja saját hibáit:

·        ő egy egoista nő, aki Tartuffe-öt látja a megtestesült Istennek

·        hiszékeny – akkor sem nyílik ki a szeme, mikor már mindenki ellene van

·        hazudik a természetéről: nem azt mondja, amit gondol, csak becsmérli a családtagokat

·        túl őszinte

A szereplők Pernelle asszony vádjaival ellentétben azonban teljesen mások:

1.      Cléante: nyugodt, jól nevelt, megfontolt

2.      Tartuffe: álszent, veszélyes, ravasz, kapzsi, képmutató, szószegő, pimasz, aljas, erkölcstelen

3.      Orgon: hiszékeny, jó barát, atyáskodó, nehezen látja be a tévedését, vakbuzgó

4.      Pernelle asszony:nyersen őszinte, hiszékeny –  de még a saját fiának sem hisz, bigott vallású

5.      Dorine: gyakorlatias, talpraesett, nem megtéveszthető, jó emberismerő

6.      Mariane: engedelmes, félénk, ábrándos, elvont

7.      Elmira: kiáll az igazáért, jó emberismerő, eszes, tisztességes

8.      Valér: segítőkész, nagylelkű

9.      Damis: forrófejű, meggondolatlan

Annyit tennék hozzá, hogy Pernelle asszony képviselheti a kor társadalmának hozzáállását is. Akkoriban a realizmus és bigott hozzáállás úgymond összecsapott, ezek álltak szemben egymással. Pernelle asszony a bigott embereket képviseli, azok hozzáállását tükrözi a viselkedése. Ezek az emberek nem voltak képesek elfogadni a realizmust, annak állításait - ezért azokat is megvetették, akik realisták voltak.

Pernelle asszony nagyon hiszékeny, a vallással kapcsolatban nagyon elfogadó. Ezzel ellentétben áll az, hogy a családjának, a fiának sem hisz, mikor Tartuffe álszentsége kiderül. Úgy véli, Tartuffe egy szent ember, akit meg kell becsülni, örülni kellene az ittlétének. Az asszony talán túlságosan is kapaszkodik a vallásba, ezért nagyon kihasználhatóvá válik.