Ez a mű egy
újfajta nőt mutat be. Az eddigi darabok a gondolkodó nőt álruhába bújva
ábrázolták, és ezek a szereplők csak akkor nyíltak ki, mikor férfiruhába
bújtak. Nóra ennek a képnek teljesen az ellentéte. Noha mindenki gyerekként
kezeli, képes önálló döntéseket hozni. Szerintem a környezete nem képes
elfogadni, hogy a kislány felnőtt, és szabad akarattal rendelkezik. Eleinte az
apja kezelte babaként, később a férje.
A nő
okirat-hamisítást követett el, hogy a férje kezelését ki tudja fizetni. A férje
egyik alkalmazottja pedig tud erről, és mikor ki akarják rúgni, megfenyegeti
az asszonyt. A nő nagyon megrémül, a barátnőjétől kér segítséget. Ő azt
tanácsolja, hogy mondjon el mindent… Később a férfi meggondolja magát, rádöbben,
hogy Lindénét szereti, és ő vissza tudná hozni az életébe a boldogságot és a
stabilitást.
Mikor a levél
Torvald kezébe kerül, Nóra nem akadályozza meg, hogy a férfi elolvassa. Miután
elolvasta a levelet, a férj nem örül annak, hogy a nő segített rajta. Azt sem
kérdi tőle, hogyan érzi magát, egyedül azzal foglalkozik, ez milyen fényt fog
vetni rá, ha kiderül. Mi lesz mások véleménye a befolyásos, feddhetetlen
ügyvédről. Nem törődik a feleségével és annak érzéseivel, egyedül magára
gondol. A látszat az, ami számára igazán fontos, nem a család.
Mikor kiderül, hogy az ügy nem kerül a nyilvánosság elé, megváltozik – már nem akar látszatboldogságot, szerinte minden megy majd tovább, mintha mi sem történt volna. Ez az a pillanat, mikor Nóra rájön, álmokat, illúziókat kergetett, a férje ugyanis nem az, mint akinek ő gondolta. A férfi is tévedett… Nóra nem az a nő, aki csak vásárolgat, más pedig nem érdekli. A nő végül elhagyja férjét és három gyermekét, hogy megtalálja önmagát, és azt a férfit, akire szüksége van.
Mikor kiderül, hogy az ügy nem kerül a nyilvánosság elé, megváltozik – már nem akar látszatboldogságot, szerinte minden megy majd tovább, mintha mi sem történt volna. Ez az a pillanat, mikor Nóra rájön, álmokat, illúziókat kergetett, a férje ugyanis nem az, mint akinek ő gondolta. A férfi is tévedett… Nóra nem az a nő, aki csak vásárolgat, más pedig nem érdekli. A nő végül elhagyja férjét és három gyermekét, hogy megtalálja önmagát, és azt a férfit, akire szüksége van.
Szerintem Nóra
a modern nőt testesíti meg, aki képes döntést hozni, és vállalja azok
következményét. A nő elmondása szerint várta, hogy a férje meg akarja őt
akadályozni abban, hogy ezt tegye, ám nem az történt. Hatalmas vita kerekedik,
a férfi arra a döntésre jut, hogy a nő nem nevelheti tovább a gyerekeket, és
nem akar tovább vele lenni, mint férj. Ez valójában menekülés a probléma elől,
hiszen épp a levél elolvasása előtt mondta a feleségének, hogy mennyire szereti
őt.
Ma már a
nézeteltérésüket válással is el lehetett volna intézni, de Nóra egyszerűen csak
elment. Meghozott egy olyan döntést, mi szerint nem kíváncsi többé a
családjára, mert csalódott a férjében. Ráébredt, hogy nem is ismeri azt, akihez
hozzáment, így kisétált annak életéből. Szerintem ez felelőtlen döntés volt a
részéről, hiszen nem csak feleség, de anya is volt. Egy anyának pedig törődnie
kellene a gyerekeivel, akármennyire is megromlott a viszonya a férjével. Nóra
nem hozott megfelelő döntést, mert a gyerekeit is magára hagyta. Én a helyében
egyszerűen elváltam volna, mit sem törődve a férj jó hírével.
Ehhez még annyit tennék hozzá, hogy Nóra a veszekedés során kijelenti, hogy látja már, eddig babagyerek volt, most pedig babafeleség. Ez azt jelenti, hogy a lányt mindenki babaként kezeli, egy játékszerként, egy dísztárgyként. Kell, ezért van, de haszna nincs.
Nóra valójában nem neveli a gyerekeket, hiszen dadájuk van. Leül velük játszani egy kicsit, és ennyi a nevelés. A dada az, aki foglalkozik velük. Szerintem gyerekük is csak azért lett, mert kellett a boldog család eszményi képe. A gyerekek is csak azért vannak, hogy a boldog család látszatát keltsék, noha a család korántsem család, és a szülők egyáltalán nem boldogok. Nóra eleinte hisz abban, hogy boldog, de a végén rájön, hogy a férfi, akit szeretett, nem szereti őt. Nem érti, hogyan szülhetett neki három gyereket, hogyan is pazarolhatta rá az éveit. Ezért hagyja végül el Torvaldot. Ráébred, hogy a férfi számára a látszat a legfontosabb, nem a családja és annak boldogsága.
A mű eredeti címe a Nóra, de sokan Babaház címen ismerik. A Babaház utalhat Nóra gyermekiségére is, de arra is, hogy ő maga az, aki a babaházban él. Mindenki oda rakja, ahová akarja, saját magától képtelen bizonyos dolgokra - csak játszanak vele, de nem törődnek komolyan a nővel. Úgy vélik, ezzel a játszadozással képesek boldoggá tenni, de ez korántsem igaz.
Ehhez még annyit tennék hozzá, hogy Nóra a veszekedés során kijelenti, hogy látja már, eddig babagyerek volt, most pedig babafeleség. Ez azt jelenti, hogy a lányt mindenki babaként kezeli, egy játékszerként, egy dísztárgyként. Kell, ezért van, de haszna nincs.
Nóra valójában nem neveli a gyerekeket, hiszen dadájuk van. Leül velük játszani egy kicsit, és ennyi a nevelés. A dada az, aki foglalkozik velük. Szerintem gyerekük is csak azért lett, mert kellett a boldog család eszményi képe. A gyerekek is csak azért vannak, hogy a boldog család látszatát keltsék, noha a család korántsem család, és a szülők egyáltalán nem boldogok. Nóra eleinte hisz abban, hogy boldog, de a végén rájön, hogy a férfi, akit szeretett, nem szereti őt. Nem érti, hogyan szülhetett neki három gyereket, hogyan is pazarolhatta rá az éveit. Ezért hagyja végül el Torvaldot. Ráébred, hogy a férfi számára a látszat a legfontosabb, nem a családja és annak boldogsága.
A mű eredeti címe a Nóra, de sokan Babaház címen ismerik. A Babaház utalhat Nóra gyermekiségére is, de arra is, hogy ő maga az, aki a babaházban él. Mindenki oda rakja, ahová akarja, saját magától képtelen bizonyos dolgokra - csak játszanak vele, de nem törődnek komolyan a nővel. Úgy vélik, ezzel a játszadozással képesek boldoggá tenni, de ez korántsem igaz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése