Hetedik mennyország - olvasónapló

A darab két részre osztható: az egyik a koloniális, vagyis a gyarmatosítási időszak, a másik pedig egy ahhoz képest modern időszak. Az a poszt-koloniális időszakban játszódik.
A két rész között mintegy huszonöt év telik el.

Az első rész a viktoriánus szabályokat és sztereotípiákat mutatja be. A férfi irányít, a nő meg csak úgy van mellette. Nincsenek különféle jogai, noha titkos viszonyt folytathat.
Az előítéletek is jelen vannak, mikor az őslakos amerikaiakról kérdezik a szolgát: ő nem érzi az övéinek őket, mert nem köztük élt, és barbárnak, gonosznak tartja az ott élőket.
Ebben a részben a nemi és a faji megkülönböztetés is megnyilvánul. A női karaktereknek nincs sok beleszólásuk az események folyásába. Az őslakosokkal háborút folytatnak a gyarmatok férfi tagjai. Megkülönböztetik magukat az indiánoktól, szerintük ők a földön élő ördögök. Szerintem a problémájukat meg lehetett volna oldani egy igazi békekötéssel, nem pedig háborúzással. A gyarmatosítás korában néhány év alatt ugyanis rengeteg „örök” békeszerződés született, amit a fehérek újra és újra megszegtek. Ha igazán komolyan vették volna a másik felet, nem hiszem, hogy háborúra került volna a sor.

A második rész huszonöt évvel később játszódik. Itt már szabadabbak az emberek, nincsenek annyira kötött szabályok, mint az első részben. Itt nyíltan jelenik meg a leszbikus és a homoszexuális párkapcsolat, később pedig a biszexualitás is. Victoria elhagyja férjét, és párkapcsolatba kerül Linnel; Edward pedig ráébred, hogy mindkét nemhez vonzódik.

A színpadon az első részben néhány női karaktert férfi, míg férfi karaktert nő játszott. Később az írónő Betty „kétneműségét” azzal magyarázta, hogy Betty olyan nő akar lenni, amilyennek a férfiak látják, akarják – így önmagában nem bír értékekkel, nem képes nőként helytállni. Szerintem később Betty igazi nővé válik, ezt bizonyíthatja az is, hogy a második részben már nő alakítja őt a színpadon.
Az első részben Edward karakterét egy nő játssza, a másodikban férfi. Ezeknek a változásoknak az oka az, hogy az írónő így próbálja normálisnak, heteroszexuálisnak beállítani a homoszexuális kapcsolatot – így első ránézésre nem tűnik törvénybe ütközőnek vagy elítélendőnek.
Joshua, aki valójában egy őslakos rabszolga, a színpadon fehér. Ennek az az oka, hogy állítása szerint a lelke a fehér emberé, nem köti semmiféle szál az őslakosokhoz. Egyesek szerint ez azonban azt mutatja, hogy Joshua életét és személyiségét teljesen megváltoztatta a gyarmatosítás. Ez eredményezte azt, hogy nem zavarta a fiút a tény, hogy a sajátjai ellen kell harcolnia – nem érezte, hogy hozzájuk tartozna.

Az írónő azzal magyarázta a két rész közötti szokatlan időintervallumot, hogy míg az első részben a férfiak dominálnak, a második részben több energiát kap a társadalom a nőktől és a melegektől. A második rész a poszt-koloniális időkben, a gyarmatosítás lezajlása utáni években játszódik – ez magyarázhatja a lazább erkölcsi szabályokat, a könnyebben elfogadott másságot.  Churchill bemutatja a gyarmati és a szexuális elnyomást is ezeken a karaktereken keresztül. Szerinte ez a két fajta elnyomás nagyon is közel áll egymáshoz, hasonlóak.

A Hetedik mennyország posztmodern darab. A modern hatás észrevehető, a nők ugyanis a második részben öntudatra ébrednek, és elhagyják a férjüket egy boldogabb párkapcsolatért – legyen az heteroszexuális vagy leszbikus.

A cím is beszédes lehet: Hetedik mennyország. Szerintem ez arra utal, hogy mindenkinek más jelenti a mennyországot. A boldogság nem csak egyféle lehet, mindenki másban leli meg azt az örömöt, amitől úgy érzi, a mennyországban van. A hetedik jelző azért lehet előtte, hogy bemutassa, milyen sokrétű lehet a boldogság.



Órán ehhez még annyit tettünk hozzá, hogy az angol cím, a Cloud 9 egy kifejezésre utal. Ez a kifejezés magyarul így hangzik: A kilencedik felhőn van. Ezt arra a személyre mondják, aki nagyon boldog. Íme az angol magyarázat:  To be on cloud number nine = to be extremely happy and excited, chuffed.