2012. október 1., hétfő
Egyveleg
Túléltem az első hónapot! A suli tetszik, érdekes előadásaim is vannak. Halmozódik az olvasnivaló, így most a regényeket félre kell tennem egy időre :(
Sikerült jó pár embert megismernem, és nagyjából már tisztában vagyok azzal, kik azok, akikkel közös előadásom illetve szemináriumom van. Szeretném mindenkinek legalább a nevét megjegyezni, de ez nem olyan egyszerű. Még csak az arcok vannak meg, a nevek nem mindenkinél mennek. Egyelőre :)
Amiről inkább írni akartam, ezúttal nem a suli, és nem is könyvajánló. (Pedig az is időszerű...) Ezúttal szerelmi szálakat készülök feszegetni. Igazándiból még nem tudom, ő hogyan érez irántam és mit akar... de én már menthetetlenül beleszerettem. Amiket ír nekem... elolvadok tőle. Igen, megint egy szerepes fiú, ezúttal Somogyból... Nem tudom, örüljek-e vagy sem, hiszen ő is rettenet messze él tőlem. Ha esetleg Szegedre jönne majd tanulni, egyszerűbb lenne, de még nem tudom.
Viszont nem tudom visszafordítani a tényt, hogy szeretem. Azt hiszem, inkább örülök neki, hogy végre van valaki, aki szeretne az összes hülyeségemmel együtt. Nem számít, milyen messze él.
Csak hát... még nem biztos benne, mit is akar. Volt barátnő... persze, megértem, hogy még mindig érez iránta valamit, inkább azon lepődnék meg, ha nem így lenne. Így én csendben várom, mi fog történni. Ha már az élet egymás mellé sodort minket, annak biztosan van valami oka. Kellett, hogy legyen valami oka annak, hogy ennyire megkedveltem, ilyen rövid idő alatt.
Remélem a legjobbakat mindkettőnknek, aztán majd lesz valahogy. Nem szabad erőltetnem, mert akkor úgysem lesz belőle semmi.
Most csak ennyi infóm van ^^" A hónap további részében próbálok majd összeszedni egy tisztességes blogbejegyzést, de nem ígérek semmit.
Szép napot nektek! :)
2012. augusztus 30., csütörtök
Egyetem
Tudom, hogy nem voltam egy ideje, viszont most bepótolom. Mióta legutoljára írtam, felpörögtek az események. Voltam nyaralni a horvátoknál, ám előtt még végigizgultam a július 24-ei vonalhúzást. Bejutottam, ugyan költségtérítésesen (128 ezer/félév), de bejutottam a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi karára. Azon belül anglisztikára, amire szerettem volna.
Míg nyaraltam, jött a levél... felvételi határozat, indoklás... és gólyatábor. Meg a jelentkezés, aminek augusztus 8-ig el kell mennie. A gólyatáborba és amerikanisztikára is jelentkeztem... most hétfőn tudtam meg, hogy felvettek erre a szakirányra.
A gólyatábor nagyon jó volt, bár többeknek a piáról szólt. Én a többi évfolyam- és csoporttársam megismerése miatt mentem, nem vedelni... no meg a tájékoztatók miatt. Nagyon, nagyon hasznosak voltak. A hétfői beiratkozás délelőtti óráiban ugyanazt mondták el, amiről én már tudtam. Tehát volt haszna, hogy elmentem. Természetesen nem csak okosabb, hanem gazdagabb is letten néhány baráttal - remélem, így könnyebben nézek majd a szeptember elé.
Az órarendem kész van, már csak a kínai hiányzik belőle - de azt nyilván csak második félévben tudom majd felvenni. A japán is csúszik, mivel idén ütközne az egyik kötelező előadásommal. Még a tesit kell elintéznem, az ösztöndíjhoz és a szoctámhoz a papírokat, és készen vagyok.
Azt hiszem, felkészülten nézek a szeptember elé, ami rohamléptekkel közeledik...
2012. július 14., szombat
Csontváros - ajánló
Sziasztok! Pár napja fejeztem be a Csontvárost. Nekem nagyon tetszett, érdemes elolvasnia a fantasy rajongóknak :)
A történet a mai korban, világban játszódik. Léteznek párhuzamos dimenziók, melyekbe kapukon keresztül lehet bejutni. Ezekből a világokból jönnek a Földre az Alvilágiak, akik (noha nem mindegyikük) el akarja pusztítani az életet, majd tovább állna. Viszont épp ennek a megakadályozására vannak az Árnyvadászok. Ők azok, akik megölik az Alvilágiakat, ha megsértik a Klávé törvényeit.
A démonokat azonban nem mindenki látja. Csak azok, akikben megvan a Látás képessége. Ezek pedig az Árnyvadászok, és azok gyermekei. Ezért lóg ki a sorból Clary, aki úgy tudja, ő csak mondén. Látja a démonokat, az Árnyvadászokat. És neki kell megtalálnia a Végzet Kelyhét, hogy megmentse édesanyját és a világot. Tudjátok, olyan mindennapos dolog.
Szóval, Clary, az Árnyvadászok (Alec, Jace és Izzy), valamint Clary legjobb barátja, Simon belevetik magukat a kitörni készülő háborúba. Lesznek, akik melléjük állnak, és lesznek, akik később árulónak bizonyulnak majd.
Miért akar Valentine háborút? Miért akarja kiírtani az összes Alvilágit a Földről? Egyáltalán, mi baja az ipsének?
De egy valami biztos: a szerelem és a barátok mindent legyőzhet. Vagy mégsem? Mi van, ha a szerelmed valójában a bátyád? Mi van, ha a legnagyobb ellenséged az apád? Mi van, ha az, akiben bízhattál, elárul?Akkor mi fog történni? És miért olyan furcsa Madame Dorothea?
Még egy nagyon fontos kérdés: mi történik a vámpírok démonenergiával működő motorjaival, ha szenteltvizet töltesz a tankba, illetve, ha feljön a nap?
A Néma Testvérek, bár rémisztőek, elfogadható mértékben segítőkészek is. Ők segítenek Clary-nek megtalálni a választ a kérdésre: ki tette a gátat a fejébe? Magnus Bane. Aki nem tudja megtörni, de a gát idővel megszűnik - legalábbis ő ezt állítja. Simon patkány lesz, vámpírtanyát látogatnak, vámpír-vérfarkas összetűzésbe keverednek... mi jöhet még? Árulás, emberrablás, ami végül nem is lesz egészen az. És egy szörnyű tény... Clary apja nem más, mint Valentine. És megszerezte a Kelyhet. Árnyvadászokat akar csinálni, nem számít, hogy az emberek legalább fele belehal. Elment Idrisbe...
Idris az a hely, ahol az Árnyvadászok születtek. Franciaország és Svájc között van, bár az emberi térképeken mi sem látszik. Ha egy mondén megy át Idrisbe, akkor rögtön a másik határon találja magát. Nekik nincs bejárásuk erre a helyre.
2012. július 9., hétfő
Arthur Madsen könyvbemutató
Most viszont... mesélek :)
Tegnap a városban járt Arthur Madsen. Nem ismertem, de elmentem a könyvbemutatóra. A könyv borítójával ugyan még mindig nem értek, egyet, de a történet, a saját készítésű trailerek felkeltették az érdeklődésem Az elátkozott nap iránt.
Az író nagyon szimpatikus volt, és rengeteg tanácsot kaptam tőle. Azt mondta, ha bármi kérdésem lenne, mailben megkereshetem.
Ami még nagyon megtetszett, az a kiadójának a neve: Álomgyár. Azt hiszem, a Könyvmolyképző mellett ő a nagy esélyes, ha egyszer ki szeretném majd adni a könyvem. Persze, tudom, írásból nem lehet megélni igazán. Kell mellé egy másik állás, hiszen a művészeket nem fizetik meg igazán. Kivéve, ha olyat tudnak alkotni, mint J. K. Rowling... de én nem hiszem, hogy olyasvalamit tudnék írni, mint a Harry Potter. Olyan nagy volumenűt... kétlem. Ez amúgy is csak hobbi. Mármint az írás.
Jelenleg egyébként a felvételi miatt aggódom. A pontkalkulátor szerint 339 pontom van, ami nem a legjobb, ugyanis államilag finanszírozott helyre kellene bejutnom.... de majd lesz valami, és remélem, ez a valami jó lesz.
És egy kis reklám Az elátkozott napnak:
Az ikrek, Adam és Neil Brown sorsa már születésükkor megpecsételődött, életben maradásuk is csoda volt azon az Az elátkozott napon. Mindennapjaikat misztikus halálesetek kísérik, melyeket mindössze egyetlen jelentéktelennek tűnő nyom köt össze. A titokzatos üggyel Michael Connort, a cleveland-i rendőrség öntörvényű detektívjét bízzák meg, aki rendkívüli nyomozásba kezd. Vajon sikerül-e azelőtt megoldania a bűntényt, mielőtt őt is utoléri Az elátkozott nap?! Amit végül talál, arra legmerészebb álmában sem gondolt volna. Arthur Madsen fordulatokban gazdag thrillerében bármi megtörténhet, és még az utolsó oldalakon is tartogat számunkra meglepetést. A szerző sajátos humorával és látásmódjával teszi még színesebbé ezt a lebilincselő és félelmetes regényt. "Nagyon ütős regény! Biztos vagyok benne, hogy sokan padlót fognak majd tőle." - (Erdei Zsolt Madár, kétszeres világbajnok ökölvívó) "Arthur Madsen világa felkavaró, izgalmas, és sötét. Az elátkozott nap letehetetlen." - (Andrádi Zsanett, színésznő)
2012. június 10., vasárnap
Megsebzett szabadság ajánló
Sziasztok! Tegnap, bár fél kettőig tartott, de elolvastam a Megsebzett szabadságot. Íme, a véleményem: hol a következő kötet?
Eleinte úgy véltem, nem fog érdekelni. Nem fogom olvasni, hiszen ősmagyarokról szól. Engem pedig nem érdekel a magyar kultúra, előbb olvasok amerikai őslakosokról, semmint magyarokról, hiszen ahhoz a kontinenshez sokkal jobban kötődöm, noha egyszer sem jártam ott.
A Facebook-on viszont beleolvastam a könyvbe, a rajzok is nagyon tetszettek... és szép lassan, észrevétlenül behálózott a történet. Tegnap délután megvettem a szegedi Könyvhéten, és este el is olvastam. Minden egyes sorát imádtam, nem hittem, hogy ennyire jó lesz.
Csak nagy vonalakban írom le a történetet, hisz nem akarok nagyon spoilerezni. Adott nekünk egy ősmagyar csapat, két bajor lány, és melléjük egy pszichopata rokon. A magyarok rokonszenvesek (kivéve egyet), és a történet is igazán szerethető. Ez a könyv történet otthonkersésről, harcokról, rabszolgákról, szerelemről... Magával ragadott a világ, melyet Benina oly élethűen tárt elém. Nem tudtam szabadulni Daval jurtájából. Sőt, egy részem még mindig itt van. Elindult bennem egy szál, hogyan képzelem a következő kötetet, de persze ez még várat magára. A folytatást pedig csak Benina ismeri :)
2012. május 22., kedd
Szikraváros - könyvajánló
Az eleje számomra kissé lassú, vontatott volt. De hiába, mindent elő kell készíteni, nem igaz? :)
Szóval, a történet. Szikraváros felett mindig sötét van. A lámpák, melyek több évezrede szolgáltatják a fényt, pislákolnak. A készletek kifogyóban vannak. A város haldoklik. A polgármesterről pedig kiderül, hogy a fogyó készletet is megrövidíti...
Mindeközben pedig kinyílt egy ládika, melyek Utasításokat tartalmaznak. Utasítások Exodusnak. A kivezető utat mutatják meg a haldokló városból. Ezt egy kislány találja meg, gyerek lévén pedig összerágja (nem lehet több 2 évesnél).
Az egész ott kezdődik, hogy az iskolában vagyunk. A tanulmányok végeztével mindenki kihúzza, hová kerül. Mi lesz a munkahelye. Nem kívánsághangverseny. Lina és Doon a két főszereplő. A könyv tizenkettőnek titulálja őket, bár a viselkedésük, a jellemük alapján elmehetnének tizennyolcnak is akár. Én mindig elfelejtettem, hogy valójában csak tizenkét évesek, és szurkoltam, hogy az út során összejöjjenek xD.
Na, szóval. Lina a Csatornaművekhez kerül, Doon hírvivő lesz. Ha nem cserélnek. Lina ugyanis nem akar lemenni a föld alá, Doon pedig nem akar üzeneteket továbbítani öregasszonyok között. A fiút viszont érdekli, mi mozgathatja Szikravárost. Abban reménykedik, talál valamit, ami segít rájönnie, hogyan orvosolható a fény problémája. Ugyanis ha kialszanak a lámpák, koromsötét lesz. Mindenki megdermed, míg a fények újra ki nem gyúlnak.
Egy nap pedig Lina rálel a húga, Poppy által összerágott Utasításokra. Sokáig tart, mire megfejtik, ám ő és Doon elindulnak, hogy ott hagyják a várost. A várost, mely elfordult tőlük. Ugyanis ők jöttek rá, hogy a polgármester meglopja a várost. Elmondták az őröknek, ám ahelyett, hogy segítséget kaptak volna, bűnözőkké váltak.
Lina, Poppy és Doon lemennek a Csatornaművekbe, követvén az Utasításokat. Megtalálják a szobát a Csónakkal, és a két dobozzal: Gyufa és Gyertya. Kiakadtam, hogy nem tudják, mik ezek, mire valóak, de... belegondolva, ha addig nem lett volna szükségem ilyesmire, nem ismerném, valószínűleg én is olyan értetlenül állnék a tárgyak előtt, mint ők.
Lina és Doon már az indulás előtt megtalálta ezeket, kikísérletezték, mire valóak... és a Dalok napján akarták bejelenteni, hogy van menekvés a városból. Ám ekkor találják meg a plakátokat, mi szerint keresik őket... ezért Lina fogja Poppyt, és a föld alatt találkoznak Doonnal.
Végigmennek az úton egy idős hölgy naplóját olvasva. Kiderül, hogy nem ők az egyetlenek. Hogy az emberek azért jöttek ide, mert a másik helyen katasztrófa készült. Mert úgy tűnt, az emberiség elpusztítja önmagát. Párba osztották őket, és mindenki kapott egy-egy csecsemőt, hogy nevelje fel. Ám a napló nem mesél sokat, a hölgy félt, elkapják. Nem lett volna szabad írnia.
A felfelé vezető kaptató végén pedig... a három gyerek kijut a napfényre. Holdfényre. Éjszaka van. Nem tudják, mi világít fent az égen, és csodálkoznak, hogy nincsenek lámpák. Aztán felkel a nap, a mező életre kel. A madarakat sem ismerik, bogárnak gondolják őket, mígnem egyikük fel nem röppen az égre.
Egy macskával is találkoznak, ám azt az állatot sem ismerik. Szikravárosban nem élnek állatok. De ennek a macskának a segítségével találnak élelmet - ha ő megeheti, minden bizonnyal nekik sem lesz bajuk.
S végül kiderül, hogy ők a föld gyomrából jöttek. Egy hasadékon át visszamásznak a hegybe, s meglátják Szikravárost, mélyen, alattuk. Nem csak a Csatornaművel volt a föld alatt. A város is. Lina követ kötött az Utasításokra, és ledobta a város szívébe.
A következő jelenetnél pedig az egész város a felszínen van, a falusak/városiak pedig eléjük sietnek. Mikor a vezetőről kérdezik a tömeget, a gyerekekre mutatnak.
Azt hiszem, még kellene folytatás, nem tudom, van-e. A jellemeket minden esetre a korhoz kellett volna igazítani. A helyszínek szerintem kicsit több kidolgozást igényelnek, de számomra olvasható volt. A felétől pedig élvezhető és letehetetlen is.
2012. május 20., vasárnap
Az árnyak útján - ajánló
Az utcát mutatja be, ahol mindennapos az éhezés, a lopás, az erőszak, a nemi erőszak. És innen, az utca mocskából, a céhek egyikének legaljáról egy fiú ki akar törni. Összeszedte ugyan a pénzt, de nem tudta kiváltani magát. Így Jarl a barátjának (az egyetlen és legjobb barátjának) adta a pénzt. Megkérte, hogy keresse meg a város, a világ legjobb Veszejtőjét, Durzo Blintet. A Veszejtők nem orgyilkosok. Pénzért ölnek ugyan, de nem azok. Számukra ez művészet. Nem kell sok vérrel járnia, a lényeg, hogy a célpont gyorsan a másvilágra jusson.
Azoth addig könyörög, míg végül Blint felveszi tanítványnak - azzal a feltétellel, ha megöli a céh egyik nagyfiúját, Patkányt. Aki megerőszakolta a fiúk nagyját, köztük Jarlt is. Aki megveri őket, ha nem fizetnek neki négy garas sápot. És Azót hősként akarja beállítani. Nem veri meg, nem üvölt vele, mikor nem fizet. Úgy akarja megtörni, hogy mindenki féljen ezután tőle. Hogy aki ránéz, tudja, mi történik azzal, aki ellenszegül Patkánynak.
Azó viszont sokáig bírja és éberen figyel. Vigyáz a néma kislányra, Babára. Sok nagy is csatlakozik hozzá, ám ez mégis kevés volt. Egy nap, mikor elment vécézni, Patkány és a társai elvágták az őrszem torkát, és elvitték Babát. Azoth megkereste őket, de későn ért oda. A kislány arca össze volt verve és vagdosva. Azó kétségbeesve megkereste Blintet, aki végül nehezen, de megígérte, hogy megtesz minden tőle telhetőt, hogy Baba életben maradjon. De előtte persze rendesen lehordja Azót, amiért öt napja volt a gyilkosságra, és nem élt vele rögtön. Megvárta, hogy idáig fajuljon a dolog.
Azoth pedig elrohan, hogy végezzen Patkánnyal, és bizonyítékot hozzon Blintnek. Patkány veszte az lesz, ami a gyengéje... a fiúk. Azoth erőt vett magán, és beadta neki, hogy szeretne vele lenni. Egy folyó mellé mentek, Azoth pedig egy alkalmas pillanatban kötelet kötött a fiú lábára, a követ pedig a folyóba dobta. A fülét levágta, bizonyítékkép Blint számára. Neki ez nem volt elég, így megmutatta a holttestet is a folyóban.
Így kezdődött Azoth Veszejtői pályafutása. Pontosabban: Azoth meghalt, és megszületett Kyler Stern, egy elszegényedett nemes. A barátja egy Logan Gyre nevű nemesfiú lett, aki a trón várományosa abban az esetben, ha Kilences meghal. IX. Alaen Gunder uralkodó egy igazán befolyásolható, ostoba ember.
Blint éveken át tanította, ő pedig éveken át pénzt küldött annak a családnak, akihez Drake gróf sikeresen beadta Babát. Elene-nek nevezték el őt.
Olvasni egy Mama K nevű nőtől (Gwinvere) tanult, aki bordélyokat üzemeltet. Ő maga a Shinga, és a Gyönyörök Úrnője a Kilencek között.
Azoth remek Veszejtő lett volna, ha. Ha nem lett volna "elromolva". Egy viadal során megtudta, hogy elromlott. Megvolt ugyan a Tálentuma - talán nagyobb is, mint bárkié -, de a csatorna, amit használhatott volna, hiányzott. Ezért kellett neki egy ka'kari. A ka'kari egy olyna gömb, ami segít használni a Tálentumot. Ám ha valaki megköti, az egy életre szól. És többnyire a ka'kari választja a gazdát.
Kyler sokat tanult, és Tálentum nélkül is képes volt elvégezni egy Veszejtő munkáját. Ám egyszer csak rátalált az ezüst ka'karira, és tudtán kívül megkötötte. De még így sem tudta rendesen használni a Tálentumát. Blint nem tanította meg neki, hogyan kell.
Végül persze ez a megkötött ka'kari lett szinte minden gond forrása. Emiatt kellett mestere ellen fordulnia. Blint minden fegyverét ott hagyta Kyler számára a rejtekhelyen. Kyler pedig a Megtorlót, Blint legerősebb, leghíresebb fegyverét vette magához, sok más dobótőr és számszeríj mellett. Végül egy mérgezett penge lett Durzo Blint halála. Éppen csak eltalálta. A férfi pedig elmondta, hogy ő maga hétszáz éves, a legenda, mely a ka'karikról szól, valójában egyet elfelejt említeni. Amit egy barátnak ajándékozott a teremtőjük. Ez a barát pedig Blint volt, persze akkor nem ezt a nevet viselte. Akkor ő volt Acaleus Thorne.
A ka'kari képes halhatatlanságot, örök fiatalságot adni a gazdájának. Ezért kereste az ezüst ka'karit. Beleszeretett Mama K-ba. Vele is, a húgával is hált, ám valójában nem a fiatalabb lányt, hanem az idősebbet szerette. A ka'karira azért volt akkora szüksége, hogy a nő is halhatatlan legyen. Ám ez meghiúsult, mikor Kyalr megkötötte.
Blint utolsó kívánsága az volt, hogy Kyler mentse meg a lányát. Vonda, Mama K húga szült neki egy lányt. Akiről Mama K-tól megtudjuk, hogy valójában az ő lánya...
Szóval, Kylar megkeresi a kislányt, Elene-t, és egy titkos ajtón át kimenekíti őket. Ő maga pedig elcsalja az őröket. Rengeteg katonát nagyon rövid idő alatt öl meg. A fekete ka'kari, az Elemésztő nagy hatalmat adott neki. Ezért kellett meghalnia a mesterének. A ka'kari nem lehet addig teljesen az övé, míg előző gazdája nem halott.
Szóval, a fejetlenség közepette a trónteremben is hatalmas vérontás folyik: Alaine Gunder halott, rengeteg nemessel együtt. A király Logan, akinek a feleségét még a nász előtt megölték. Logan börtönbe kerül, hogy megmeneküljön, lemászott a Lyukba. Ott erőszaktevők és mellettük olyanok vannak, akiknek az akasztás már túl jó lenne. Megkérdezik tőle, ki ő, ő pedig annyit felel: Szólítsatok Királynak!
Kylar súlyos sebet kapott, Elene pedig visszament érte. Kivonszolta a tömlöcből a titkos átjárón keresztül, és elvitte Mama K-hoz, ahol meggyógyult. Nem meggyógyították, meggyógyult. A ka'kari és ő is hozzájárult ahhoz, hogy életben maradt. A díszes, arany ajtó helyett az egyszerűt választotta, mikor a Rejtély Előszobájában. Elene miatt maradt.
A legvégén pedig Elene, Kyler és Uly (Durzo lánya) egy kocsival elhajtanak. Kyler Elene-nek könyörög, meggyőzi, hogy ő nem a sebhelyeit látja, hanem a gyönyörű nőt. A lány pedig megfogja a kezét, és elindulnak Uly-ért.
Ennyit a tartalomról. Azért nem lövök le mindent! :P A könyv igazi élmény volt, nem tudtam letenni. Már alig várom, hogy a második részt is a kezemben tarthassam... csak hát ugye mindig a piszkos anyagiak. Mivel nem kapok zsebpénzt, nagyon lassan gyűlik össze egy-egy könyv ára. De megéri várni ;)
Éhezők viadala - A film
Imádtam! Itthon néztem, camos verzióban, de ez sem rontotta az értékét. Számomra csupán két csalódás volt: a Bőségszaru, és a mutánsok. A szarut én máshogy képzeltem el, sokkal inkább régiesen, mint így. A mutánsok pedig számomra inkább farkasemberekként éltek a könyvben, talán az emberi szemeik miatt. De ezek ellenére is nagyon, nagyon tetszett. Minden benne volt, ami a könyvben. Szerintem egyetlen lényeges eseményt sem hagytak ki.
A könyvön is sírtam, a filmen is. S bár nem csendült fel a várva-várt Safe and Sound, így is nagyon megható volt.
A szereplőket szerintem nagyon eltalálták. Effie idegesítő, Peeta és Gale is cuki, Katniss is rendkívül rokonszenves, az az igazi szomszéd csaj. Haymitch nagyon nagy arc benne, talán a vásznon még jobb, mint a könyvben. Őt is megszerettem, pedig őt nem kedveltem igazán. Cinna meg... nem volt olyan nagy gáz, hogy egy néger férfi alakította a szerepet. (Az ő nevét sajnos nem tudom :( ) Képes volt visszaadni a lapokról ismert divattervezőt és stylistot.
Azt hiszem, erről nem is mesélek többet, hogy akarjátok végignézni :P
2012. március 18., vasárnap
Éhezők Viadala - magyar trailer
2012. március 12., hétfő
A boszorka démona - könyvajánló
Sziasztok! Szombat óta tervezem, hogy végre megosztom veletek legújabb olvasási élményemet - A boszorka démonát.
Állandóan kiment a fejemből, hogy blogolni is kéne, de most megteszem :D Így első körben azt mondanám, aki nem olvasta az elsőt, az pótolja be. Az is feledhetetlen élmény, a második pedig szorosan kapcsolódik hozzá. Ha csak a másodikat olvassa valaki, akkor lemarad a történet elejéről. Itt olyan szereplők is felbukkannak, akik az elsőben eltűntek.
No, akkor kezdjük is. A boszorka démona David és Lin esküvőjével kezdődik. Maga a szertartás családon belül zajlik, hiszen nem kelthetnek feltűnést. A következő számomra fontos momentum Kellan halála. Megjelenik Claire apja, és a fiú feláldozza magát a szerelméért. Claire napokig, hetekig gyászol, alig eszik, nem is alszik. Ekkor jelenik meg a Bölcs, és elmondja neki, hogy a szerelme él. Hamuvilágban kell megtalálnia. Az a világ a miénk fordítottja, vagyis ott még Kellan él. Claire abban a dimenzióban halott, Jorja végletekig jó, ahogyan a Zsoldos is. Sőt, a Zsoldos mintha beleszeretett volna Claire-be, de lehet, hogy ezt csak magamnak magyaráztam be. Ez mondjuk a történet szempontjából mellékes. A lényeg, hogy a Zsoldos segíti az Utolsók egyikét, hogy meglelje a szerelmét. Ebben a világban Kellant a démoni énje uralja, és egészen addig egy cellába volt zárva. Mégis... Claire megtanítja neki mindazt, amit a Chaosban tudott. Olvas neki, mesél az együtt töltött időről, és Kellan szépen lassan emlékezni kezd. Nem saját, más emlékei, mégis az övéi. Aki Chaosban meghalt, a lelke megleli Hamuvilágban az alteregóját, így az egyén rendelkezni fog azokkal az emlékekkel is.
Így történt, hogy Kellan és Claire újból egymásba szeretnek. Mikor már minden jóra fordulna, visszatér a skizofrén apa, Hannah pedig elmondja Claire-nek, hogy el kell majd menniük Nimbusba, ahol Regináék babájára kell majd vigyázniuk. Ő lesz a következő Bölcs.
Vulcant, a skizofrén egyént két Utolsó, Claire és Milan győzi le, de nem pusztítják el. Van egy olyan érzésem, hogy vele még találkozunk.
Nos, nekem nagyon tetszett a könyv, ahogy Benina összes műve általában. A Megsebzett szabadsággal nem voltam annyira megbékélve, hiszen ki nem állhatom a magyar történelmet, de ahogy egyre többet tudok róla, kezdem megszeretni. Ki tudja, talán az lesz a következő Benina-könyv, amiről majd írok :D
Tényleg imádtam, hol sírni akartam, hol örömtáncot járni. Aki szereti a boszikat, mindenképp ajánlom figyelmébe a Bíborhajú-sorozatot! :D
2012. március 6., kedd
A bitó
"Are you, are you
coming to the tree
where they strung up a man they say murdered three
Strange things did happen here
No stranger would it be
If we met up at midnight in the hanging tree
Are you, are you
coming to the tree
Where the dead man called out for his love to flee
Strange things did happen here
No stranger would it be
If we met up at midnight in the hanging tree
Are you, are you
coming to the tree
Where I told you to run so we'd both be free
Strange things did happen here
No stranger would it be
If we met up at midnight in the hanging tree
Are you, are you
coming to the tree
Wear a necklace of rope side by side with me
Strange things did happen here
No stranger would it be
If we met up at midnight in the hanging tree"
És a magyar szöveg:
"Eljössz-e ahhoz a fához,
ahol egy férfit felakasztottak,
mert megölt három másikat.
Különös dolgok estek meg itt.
Nem lenne abban semmi furcsa,
ha éjfélkor a bitónál találkoznánk újra.
Eljössz-e ahhoz a fához,
ahol szerelmének a halott
így kiáltott: hagyj ott csapot-papot!
Különös dolgok estek meg itt.
Nem lenne abban semmi furcsa,
ha éjfélkor a bitónál találkoznánk újra.
Eljössz-e ahhoz a fához,
hol azt mondtam, fuss és ne nézz hátra,
mert ez lesz a szabadságunk ára!
Különös dolgok estek meg itt.
Nem lenne abban semmi furcsa,
ha éjfélkor a bitónál találkoznánk újra.
Eljössz-e ahhoz a fához,
s kenderkötél nyakláncban,
társam leszel-e a táncban.
Különös dolgok estek meg itt.
Nem lenne abban semmi furcsa,
ha éjfélkor a bitónál találkoznánk újra."
Gyönyörű lehet majd, mikor Katniss után ismétlik a fecsegőposzáták a dalt.
2012. március 4., vasárnap
Bál
Nos, azt hiszem, erről is írnom kell. Tegnap végre túlestünk a bálon. Délre kellett mennünk, én fél kettőkor estem be xD de nem volt lényeg, mert a ruhás próba maga kettőkor kezdődött, addig csak vártuk a többieket. Szóval, átöltözés ésatöbbi. Utána végigpróbáltuk az összes táncot, bevonulás, virágátadás. Oké, nem ebben a sorrendben xD. Bevonulás, virágátadás, tánc. Szerintem egész jó volt minden, kivéve, hogy estére már eléggé fájt a lábam a magassarkúban. Nem hiába, én nem szoktam ilyenekben mászkálni.
Délután négy körül volt a csoportkép, bent is, kint is. Mikor bent elmondta a fényképész, hogy kint is lehetne, úgy gondoltam, miért ne? A Sas előtt nem volna rossz... aha, igen... a zenepavilon előtt fotózott le minket. Amihez macskaköveken keresztül vezet az út. Nem kicsit botladoztunk xD végül rájöttem, hogy lábujjhegyen kell menni, akkor tuti nem akad be a cipő sarka a kövek közé.
Amikor kiértünk, még nem fáztam, de ahogy ott ácsorogtunk, rájöttem, hogy hideg van xD Szabó volt olyan kedves, hogy kölcsönadta a zakóját. Mondjuk, nem sokat segített, mert nem volt olyan sokat a vállamon, de legalább nem fagytam szét - és szerintem ezért nem lehetek elég hálás neki. Nem lett volna nyerő estére lebetegedni.
Fótózás után főpróba - közben egész nap ment a ruhajavítás, szerencsére nekem ugyan nem kellett felvarrni az alsószoknyát -, ami szerintem nagyon jó lett. Van róla felvételem, szívesen megmutatnám, de jelenleg még kazin, és nem tudom, hogyan varázsolhatnám át gépre, és hogyan vághatnám meg. Mert apa felvett egy csomó felesleges dolgot -.-
Na szóval, a főpróba után volt egy óra szünet, utána, hétkor kezdődött az egész élesben. A bécsi végénél rontottunk egy csöppet, de szerintem belefért. Utána az este kicsit rosszra fordult, ugyanis Szabó apja belázasodott - legalábbis nekem ezt mondta -, és haza kellett mennie. Mondjuk nem haragszom rá, csak aztán bogarat ültettek a fülembe, hogy az is lehet, hazudott. De valahogy... képtelen vagyok haragudni rá, csak fáj belegondolni abba, mi van, ha igaz? Nem az a gond, hogy ott hagyott. Ha fáradt volt vagy nem akart tovább maradni, azt is megmondhatta volna. Nem harapok, megértettem volna. A gondolat fáj, hogy átverhetett. Egyszer talán még összefutunk, majd akkor megérdezem tőle, hogy akkor hogyan is volt?
Hm, úgy fest, őszinte - bár egy pár soros levél alapján nehéz megmondani. De jelenleg úgy tűnik, valóban rosszul volt az apja.
Így lemaradtam a tizenegyórási táncról, amit kicsit sajnálok. Nagyon szép volt, sokkal felszabadultabb, mint a hétórási.
Egyetlen dolog miatt neheztelek rá: elment, engem meg nem volt, ki megmentsen. Ugyanis éjfél után rámszállt valami kretén piás gyerek, és Zoli helyett Evy mentett meg tőle. Táncoltam vele, de valami katasztrófa volt. És utána nem hagyott békén! Már annyira K.O. volt, hogy attól berúgtam, ha mellém állt xD
Zoli tiszta töketlen volt, mert nagyon nem csinált semmit xD. Szóval ja, ezért az apróságért kissé haragszom Szabóra. Igaz, ő a tizenegyórási tánc után amúgy is lépni akart xD.
Csak mire a piás srác előkerült, addigra meglépett a tömeg nagyrésze, ismerős sehol. Csak Zoli volt ott xD És valljuk be, nem valami ilyesztő figura xD
Bár, osztálytársam a végén azt mondta, pofozzam fel xD De tényleg nem hagyott békén, a végén egy normális haverja odajött hozzám, hogy adjak már valami kamutelefonszámot, mert addig úgysem hagy. Szóval beírt egy számot, és ennyi. A srác meg közben csórt valahonnan egy műrózsát xD. Nagyon kész volt. Szerintem ma már azt sem tudja, hol volt tegnap este.
Mindenesetre a percek mellette headshot-tal fenyegettek. Vagy nekem, vagy neki xD. A végén bele akartam már állítani a cípőmet, mert egyszerűen nem vette a lapot. Nem feleltem neki, levegőnek néztem, másra figyeltem... de semmi. Semmi sem használt.
Mielőtt elmentünk volna a Fekete Sasból, Henriktől megtudtam, hogy fél liter házipálinka van a srácban. Első kérdésem az volt: És még él?! xD De kiderült, hogy benne is annyi van, belőle mégsem áradt a tömény piaszag. Úgyhogy tuti, hogy ez a srác még jóval többet ivott, mint ők.
De ettől eltekintve úgy vélem, jól telt az este. A koreográfiák jók lettek, a kaja is jó volt. Leginkább a lányokkal lógtam, és még táncoltam is velük, ami nagy szó, mert nem szeretek xD. Hip-hop az más, azt imádom. De ilyen nem tudom milyen tánc... áhh, mindegy xD. A lényeg, hogy egész jól éreztem magam. Az is felhozható pozitívumként, hogy míg a próbák során rengetegszer összetapostam szegény Szabó lábát, itt egyetlen egyszer sem léptem rá. Ennek azért örülök :)
Bár egy körül már nagyon nyűgös voltam. Hiába, nyolckor keltem, és már oltári álmos voltam. De csak kettőkor indultunk haza, mikor hivatalosan is véget ért a bál.
Hunger Games - short cut
És még egy videó, amire most bukkantam rá:
2012. február 19., vasárnap
Safe & Sound
Vadócka különleges kiscica volt, és sosem fogom elfelejteni. Azt hiszem, ezért lesz nehéz elmenni innen - ide, a kertbe van eltemetve. Nem akarok tőle végleg elszakadni - tudom, furán hangzik. Nekem is az. De ez van.
2012-02-21
Most egy kicsit tisztábban látom ezt az egészet. Igen, még mindig úgy vélem, én is hibás vagyok Vadócka halála miatt. És még mindig azt hiszem, a dal valóban rólunk, nekünk szól. Persze, mindenkinek mást és mást jelent egy-egy szép dal. Bennem ezt indította el.
Éhezők viadala - trailer
Éhezők viadala soundtrack
Rákerestem a hivatalos soundtarc lemezre. Íme, az eredmény.
The Hunger Games: Songs from Districk 12 and Beyond
Tracklist:
1. Taylor Swift (feat. The Civil Wars) - Safe & Sound
2. Taylor Swift - Eyes Open
3. Arcade Fire - Abraham's Daughter
4. Maroon 5 (feat. Rozzi Crane) - Come Away
5. Kid Cudy - The Ruler and The Killer
6. Miranda Lambert (feat. Pistol Annies) - Run Daddy Run
7. Neko Case - Kingdom Come
8. The Decemberists - One Engine
9. Glen Hansard - Take The Heartland
10. TheLaw Anthem - Love Is Childlike
11. Punch Brothers - Dark Days
12. The Secret Sisters - Tomorrow Will Be Kinder
13. The Carolina Chocolate Drops - The Daughter's Lament
14. Neko Case - Nothing to Remember
15. Birdy - Just a Game
16. Jayme Dee - Rules
Elméletben ez a hivatalos. Ha lesz újabb infóm, megosztom veletek :)
Éhezők viadala - betétdal
Szóval, a szám: Taylor Swift feat. The Civil Wars - Safe & Sound
Hm, most, hogy végighallgattam, talán ahhoz a részhez tudom elképzelni, mikor Katniss Peeta mellett alszik. Peeta mellett a lány biztonságban érzi magát. Vagy esetlek oda illene, mikor Gale és Katniss az erdőt járják.
Istenem, hát persze! Most ugrott be. Ruta halálához tökéletes lenne. Szerintem. Persze, lehetséges, hogy a készítők másképp vélekednek, de úgy vélem, a kislány halálához illik a legjobban. Ez az a rész, mikor Katniss virágokkal díszíti Ruta testét, előtte pedig énekel neki, míg az élet el nem távozik a testéből. Igen, ide tökéletesen illik.
2012. február 16., csütörtök
Solomon Kane - trailer
Solomon Kane történetei - könyvajánló
Sziasztok! Újabb könyvet olvastam el, s mint szokásommá vált, ajánlót írok hozzá - ismét.
Solomon Kane alakját Robert E. Howard álmodta meg, s meg kell mondjam, a történet, a karter, mind magával ragadó. Amit én olvastam, csupán töredékeket, illetve rövid történeteket tartalmaz - valamint három verset. Nem szeretem a verseket, de ezek... fantasztikusak. Számomra egy vers mit sem ér, ha nincs mögöttes tartalma, valami, ami megérint. Ezek a versek azonban egy rövidke történetet mesélnek el - mint a balladák, csak rövidebben.
Solomon Kane egy szűkszavú puritán, aki nincstelen vándor - maga sem tudja, miért, de minden fantasy-vidéket bejárva vándorol, s ott segít, ahol szükség van rá. Önmagában Isten pusztító fegyverét látja, aki lesújt a gonoszra. Szerinte mindig Isten vezérli lépteit. Harcol kalózokkal, hárpiákkal, vámpírokkal, őrült uralkodókkal, arabokkal, rabszolgakereskedőkkel, ördögi teremtményekkel... és megmenti a rászorulókat. Nem feltétlenül ebben a sorrendben. Érdekes kérdések bukkannak kalandjai során fel elméjében: vajon az emberiség csak a természet próbálkozása?
Erre választ ugyan nem kapunk, de sejteni lehet, így van. Mindenesetre nekem tetszett, és egyszer szeretném a töredékeket teljes valójukban olvasni. Ha lesz némi türelmem, a verseket is bepötyörészem :)
2012. február 10., péntek
Az ifjú Werther szenvedései - könyvajánló
Sziasztok! Még karácsonyra kapram Az ifjú Werther szenvedései címet viselő Goethe-könyvet egy igen kedves barátnőmtől. Igen Alee, tőled xD.
Végre kiolvastam :) S bár ez egy igen rövid könyv, igen sokáig tartott elolvasni. Nekem az eleje tetszett, csupán a végével nem értek egyet.
A könyv leginkább levelek sokasága, amit Werther legjobb barátjának, Wilhelmnek írt. Egyoldalúak, így nem lehet tudni, Wilhelm mit felelt rájuk.
Werther beleszeret egy csinos, fiatal nőbe, Lottébe. Ám a lány már menyasszony - ám ez mégsem tántoríta el, egészen addig, míg bele nem betegszik a lány hiányába. Én úgy vélem, a kötet végére Lotte is beismeri, szerelemmel szereti Werthert, ám ekkor már régen Albert felesége - és őt is szereti. Tökéletes szerelmi háromszög. Én más befejezést adtam volna a könyvnek, ám tény, mikor íródott, csak a halál választotta el a szerelmeseket, házasokat. Akkor még nem volt válás.
A végén Werther öngyilkos lesz - igen, lelövöm a "poént" -, semmint fájdalmat okozzon szeretett Lottéjének. Ám a hírre Lotte - szerintem - idegösszeomlást kap, mert bűntudata van. Ő adta a fegyvert Werther kezébe, mintegy jóváhagyva a férfi tervét.
Werther kérését tiszteletben tartva a temetőben, két hársfa tövébe, pap nélkül temették el.
2012. január 28., szombat
Nyílt nap a bölcsészkaron
Elmondták, hogy nem kell feltétlenül mesterképzésre jelentkezni, a hat féléves alapképzés után kapott diplomával is el lehet helyezkedni - ki melyik szakon tanult, olyan diplomát kap. Itt nem mentek bele annyira a szakokba, mert hát rengeteg van belőle. Leginkább az iskola eredményeiről volt szó, a pontszámításról, valamint jött két lány az Eötvös kollégiumból. Hát, tanulmányi alapon kerülnek be oda a hallgatók... de jó hír, hogy nem csak BTK hallgatók vannak ott elszállásolva (összesen 70 fő!), hanem az SzTE más karairól is kerültek oda hallgatók.
Ami még kicsit rossz hír, hogy ha teszel nyelvből egy emelt szintű érettségit, és van középfokú nyelvvizsgád, akkor csak az emelt érettségi számít - mert az a magasabb szintű.
A jó hír viszont az, hogy állítólag - nem tudom, ők mondták - már 420 ponttól felvesznek mindenhová. Annyi pontot pedig simán összeszedek :D
A másik, aminek örültem, hogy abban az esetben, ha nem jutok be államira, egy évvel később újra pályázhatok - két félév után újrabírálják az államilag kiadott ösztöndíjakat. Aki nem teljesíti a tanulmányi követelmény 50%-át, attól elveszik ezt a jogosultságot, az üresedést pedig betöltik a költségtérítésesek közül.
Üröm az örömben, hogy a hallgatói szerződés ( ha öt évig tanulsz államin) 10 évre az országban tart. Itt vagy köteles dolgozni, vagy ha elmész, az öt év tandíját ki kell fizetned. De mondjuk azt az összeget egy év alatt meg lehet keresni külföldön...
Annyi biztos, hogy nagy valószínűséggel Szegedre adom be. Még várom az üzenetet unokanővéremtől, aki kint tanul Amerikában, de ez valószínűbb. Két hét múlva be kell adnom... nem biztos, hogy addig leküldi. Mindenesetre tettem egy próbát.
És majd kiderül, hova fogok felvételizni, és felvesznek-e a mai helyzetben államilag támogatottra. Nem lenne rossz, ha Anna addig visszaírna... talán oda is jelentkezhetnék. Igen, messze van. Igen, drága. De egy próbát mindenképpen megér.
Csak annyi problémám van, hogy diplomával ezerszer sem biztos, hogy felvesznek valahova dolgozni. De ez még a jövő zenéje. Ha talán tolmács helyett fordító szakra megyek mesteren, el tudnék helyezkedni valamelyik kiadónál... de nem tudom. Mindig, minden változik. Majd akkor tudok bármit, ha már ott leszek.
2012. január 24., kedd
Csak egy harapás, A leghülyébb angyal - könyvajánló
Sziasztok! Talán már tudják egy páran, hogy Christopher Moore az egyik kedvenc szerzőm. Most egy trilógiájának befejező kötetét hoztam.
Először is, a fülszöveg: Vannak szerelmesek, akik azért születnek, hogy átöleljék egymást. Jody és Tommy azért született, hogy megharapják egymást. Azért születtek újra. Merthogy már vámpírok. Óriási szerencse, hogy a szerelmük így halhatatlan, mivel kegyencük, Abby bronzszoborba öntötte őket a Totál szívás végén. Abby továbbra is vérszívó démon szeretne lenni, csak túl sok a dolga: kerülni a sulit, betörni az új Dög Martens csizmáját és lesmárolni imádott pasiját. Csakhogy ott van Chet, a borotvált macska, aki újdonsült vámpírmacskaként egyre nagyobb és vérszomjasabb. Sőt, az őt követő vámpírmacskák falkája is egyre nagyobb és vérszomjasabb. Van, aki szív. És van, akit szívnak.
Christopher Moore őrült vámpírtrilógiájának befejező darabjában senki sincs biztonságban.
És az én véleményem? Egyszerűen imádtam ezt is :D Senki sem képes úgy írni, mint Christopher Moore. Csak egy kérdésem lenne: MIÉRT?! Miért kellett így végződnie? Bár tény, hogy így olyan, mintha saját magáról is szólna. Kocsonyás szavak közt vergődik Tommy... hm. Kicsit mintha önkritika is lenne - de meglehet, csak én látom így. Mindenképp olvassátok el, tényleg IGAZI vámpírokról van szó - ők nem csillognak, mint az újkeletű Twilight-vámpírok, ők bizony hamuvá válnak a napon, s napkeltekor elájulnak, igazi halotakká válnak.
A trilógia kötetei: Vérszívó démonok, Totál szívás, Csak egy harapás
A másik, amit még olvastam tőle, az A leghülyébb angyal címet viseli. Bájos karácsonyi történet. Oké, nem az.
Csupán a téma a karácsonyi, a többi korántsem az. A főhősnő egy, a volt férje tulajdonában álló erdőből akar fenyőfát vinni az árva gyerekeknek - azon a területen nő a legszebb. És persze a férfi ittas, és meg akarja ölni a nőt. A lány egy lapáttal fejbevágja - nem ájul el, meghal. Mindenzt télapó-jelmezben teszi, és egy kisfiú mindennek szemtanúja lesz. Atr kéri, hogy a télapó éljen, és legyen karácsonyuk. És egy angyal teljesíti. No igen ám. Nem csak a télaó-jelmezes férfi kel életre - az összes addigi halott.
Ha aképen nem látszódna, íme a fülszöveg: Télapó halott. És ha ő meghalt, akkor a karácsonynak is annyi. Vagy mégsem?
"Mennyei Atyánk. Josh Barker vagyok, a Worchester Street 671. sz. alatt lakom, Pine Cove-ban, Kaliforniában, irányítószám: 93754. Ma este láttam Télapót, ami klassz, és köszönöm is, de aztán egyből megölték egy ásóval, szóval attól félek, hogy idén nem lesz karácsony, pedig jó voltam, amit látsz is majd, ha megnézed Télapó listáját, szóval, ha nem nagy gond, életre keltenéd Télapót és rendbe hoznád a karácsonyt?"
Micsoda szerencse, hogy épp a helyszínen tartózkodik Raziel, a Biff evangéliumából is ismert angyal, hogy teljesítse a rábízott karácsonyi küldetést. Képességeihez mérten hozzá is kezd az ünnepi csoda végrehajtásához, de hát nem véletlenül tartják Razielt a Mennyek leghülyébb angyalának.
Ami ebben az évben boldog karácsony helyett az álmos kaliforniai kisvárosra vár, azt Raziel biztosan nem fogja a legjobban sikerült csodái között számon tartani.
"Ha létezik ma Moore-nál viccesebb író, azonnal lépjen elő!" (PLAYBOY)
„Gyanítom, hogy Christopher Moore cafatokra röhögte magát írás közben, és valószínűleg kéjgázt is szívott egyes bekezdések között... ennek az embernek már csak a könyvcímei miatt is irodalmi díjakat kellene kapnia.” Miami Herald
„Ezt a könyvet nem írhatta épelméjű ember.” Carl Hiaasen
„Christopher Moore-t úgy kell számon tartani, mint a kortárs amerikai irodalom egyik legkülöncebb és teljességgel besorolhatatlan szerzőjét.” Minneapolis Star Tribune
„Christopher Moore olyan regényeket ír, amelyek nemcsak őrülten viccesek, de olvasni is hihetetlenül szórakoztató őket. Moore igazi mestere a szakmájának.” Nicholas Sparks
„Kevés olyan kortárs szerző létezik, aki folyamatosan képes annyira bizarr, annyira csípős, annyira vicces és annyira csodálatos lenni, mint Christopher Moore.” Rocky Mountain News
„Eszméletlen!” Booklist
„Ettől a kis perverz karácsonyi történettől még a legcinikusabb Scrooge is halálra röhögné magát.” Publishers Weekly
„Christopher Moore egy nagyon beteg ember. A szó legjobb értelmében.” Carl Hiaasen
2012. január 18., szerda
Éhezők Viadala - újabb trailer
2012. január 12., csütörtök
Nyílt nap a jogi karon
Ma volt a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Állam- és Jogi karán (ÁJK) a nyílt nap. El is mentem, mert a nemzetközi tanulmányok szakra is be kellene adnom a jelentkezést, csak... mint kiderült, nagyon magas a ponthatár, ha államilag támogatottra pályázok. Arra kellene mennem, hiszen a felsőoktatás nagyon drága.
Na mindegy. Ha az anyagi dolgoktól és pontszámoktól eltekintünk, akkor azt kell mondjam, hasznos információkhoz jutottam. És ezt a kart is mindenképpen meg fogom jelölni - aztán vagy felvesznek, vagy nem.
A másik, amit be fogok jelölni, az ugyanennek az intézménynek Bölcsészettudományi karán anglisztikára szerenték felvételizni. Tolmácsként akarok a későbbiekben elhelyezkedni (eleinte diplomata volt az elképzelésem, viszont azok ritkán váltják egymást, és az országban max. 1000-re van szükség), és azt az információt kaptam, hogy oda lenne érdemes mennem.
Majd meglátjuk :) hó végén még lesz a BKT-nak is nyílt napja, oda is elmegyek :)
Harmadiknak pedig... még nem tudom, mit jelölök. Most az IBS Nemzetközi Főiskola van kilátásban, turizmusmenedzsment szak angol nyelven... hát, majd kiderül, mire jelentkezem :)
2012. január 3., kedd
A mennyország várhat - könyvajánló
Sziasztok! Nos, először szeretnék köszönetet mondani Evynek, amiért kölcsönadta a könyvet :) Szóval, köszi :D Egyszerűen imádtam!
A történetet Lucy meséli, aki az esküvője előtt tragikus balesetben meghal. Leesik a létráról, és kitör a nyakát. A Purgatóriumba kerülvén először azt hiszi, csak egy rossz álom - hisz meztelen... de Bob (aki szerintem egy ilyen angyalféle) elmondja neki, hová került, és hogy ő tényleg halott. Ám lehetőséget kap, hogy szellemként a vőlegényével lehessen - ha véghez viszi a feladatát: egy vadidegennek kell lelki társat találnia. Így kerül a Leendő Szellemek Házába, ahol összebarátkozik lakótársaival, Briannel és Claire-rel.
Segít a vonatőrült Briannek megoldani a feladatát, miszerint egy vasútbolond sráccal be kell vallatnia, hogy ő igenis szereti a vonatokat. Claire már nehezebb dió, az ő pártfogoltja ugyanis nem hajlandó szóba állni vele - neki egy lányt kellett volna megtanítania gitározni. Végül Brian szellem lesz a vasútállomáson, Claire pedig visszajut a Mennybe, ahol még esélye van a szerelemre.
Lucy pedig mindeközben munkát vállal a cégnél, ahol a férfi dolgozik. Huszonegy napja van rá, hogy megtaláltja számára az igazit. Archie nagymamája párszor keresztbe tesz neki, de végül sikerült megtalálnia a nagy Őt... a szendvicses lány képében. Sally és Archie egymásnak lettek teremtve, és Lucy segített nekik, hogy egymásra találjanak.
Lucy főnöke elég... őrült, azt hiszem, ez a legjobb szó rá. A jelmezbálon szado-mazónak öltözik - ő ezt szereti a legjobban. és mint minden évben, ő nyer... de a modora sem a legjobb. Persze, ő is okot ad nevetésre, de azt hiszem, inkább az a megmosolyogtató nála, ahogyan Lucy reagál.
Ám eközben még mindig zajlanak az események: Lucy régi legjobb barátnője, Anna szemet vetett a vőlegényre, pedig ő tényleg csak Lucyt szerette. Elcsattant közöttük egy részeg csók is, miről később kiderült - Dan számára nem jelentett semmit.
De, hogy ne legyen happy end, Dan egy busz elé esik... és meghal. Lucy visszakerül a Purgatóriumba, ahol megkeresi a vőlegényét. Bob őt is felvilágosítja, hogy halott - majd végül együtt állnak rá a Mennybe vezető mozgólépcsőre. Szóval, mégis happy end :D
A könyv tele van poénokkal - én legalábbis jót nevettem egyes jeleneteken -, és tényleg nagyon izgalmas :D Akinek van rá ideje, nyugodtan olvassa el. Valójában szerintem nem a halálról szól, hanem az igaz, mindent túlélő szerelemről :)