Újra jelentkezem - egy nap kétszer. Ez rekord :)
Lényeg a lényeg, ma volt pár furcsa dolog. Például reggel - oké, délben -, amikor bementem enni adni a macskának a garázsba, odajött hozzám, Simogattam, dorombolt. Aztán dorombolva mászkált a növények között, amik a telet ott vészelik át cserepekben. És kicsit távolabb tőlem leült, majd oldalra esett, mint mikor játszott a másik cicával. Azt hiszem, a kislány nem ment el teljesen. A lelke itt maradt, ezt viszont csak az állatok látják. Néha szeretném azt látni, amit ők. Akkor nem állnék olyan értetlenül a helyzet előtt.
Rájöttem, hogy minden hiányzik a másikból. Hogy minden ajtónyitáskor besurranjon és elbújjon a cipős szekrény alá... hogy felugorjon az ölembe, hogy simogassam meg... hogy az ölemben aludjon, dorombolva egy keveset a másikkal együtt, míg én netezem... hogy miközben itt fekszik az ölemben, és fürdik, a kezemet is megnyalogassa... minden apró dolog, amit mindennaposnak tartottam. És sikerült megint megríkatnom saját magam^^ na sebaj, azt hiszem, lesz még pár ilyen pillanatom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése